Az iskola világának narratívái: elmélete és gyakorlata a pedagógiában (1. téma)

Az iskola világa igen összetett rendszer, melyet több összetevő határoz meg. Ilyen összetevő a dolgozók viselkedése, kultúrái, szabályai. A mi iskolánkban több kultúra találkozik egymással, például roma kultúra. A nem roma kisebbséghez tartozó gyerekeket és a roma gyerekeket nagyon nehéz volt motiválni arra, hogy megismerjék egymás kultúráját, nézeteit, szokásait. Iskolánk vezetősége és tantestülete nagy hangsúlyt fektet ezen akadályok leküzdésére. Ezért különböző programokkal segítik egymás kultúrájának, életvitelének megismerésére. Ezeken a programokon pedagógusok, szülők és tanárok együttesen vesznek részt.

Hogy milyen a jó tanár?

Szülői elvárások szerint:
Mindig feltétel nélkül barátságos, kedves, példamutató, megértő, mindent elváró.

Tanuló elvárása szerint:
Engedékeny, elnéző, "haver".

Mi a valóság pedagógus szemmel? Mit kell tenni a pedagógusnak nap mint nap az iskolában? Milyen elvárásoknak kell megfelelni a kollégák, szülők, vezetőség részéről.

Én:
"Orvos" = ellátom a gyerekek és a kollégák kisebb sérüléseit, mivel szerencsére rendelkezem egészségügyi végzettséggel is.
"Ügyvéd" = kritikus helyzetekben, konfliktusokban igazságtétel: gyerek - gyerek, gyerek - kolléga, szülő - gyerek, szülő - szülő, szülő - kolléga, kolléga - kolléga.
"Szülő": a gyerek egyéni szociális problémáinak, igényeinek megoldása "anyaként".
"Barát": együtt élem a gyerekekkel a napjaikat, ezzel együtt örömeiket és bánataikat. Titokmegoldások nap mint nap.
"Pszichológus": mentálhigiénés nevelést is folytatnom kell. Hiszen a tanulók többsége megkívánja, hogy azon lelki problémáikra megoldást találjunk, melyre otthon nem találnak gyógyírt. Eszerint ezen fönt említett törekvések csak akkor valósulnak meg, ha mindannyian egy hajóban ülünk. Tanár - szülő - gyerek vezetés és egy irányba evezünk.